A terv leírása

Az elképzelés alapkoncepciója így foglalható össze: a térbeli kompozíció megformálása a lehető legpuritánabb, elsődleges feladata a szöveg hordozása; üzenete: a hasábok felületén hordozott szöveg maga. A választott betűtípus kiemeli az emlék történeti jelentőségét.

A kompozíció három különböző méretű és magasságú, lesarkított háromszög alapú hasábból áll, melyek szigorú 30-60- 90°-os geometriai rendbe szervezettek. A legnagyobb hasáb 250 cm magas, átfogójára került a leghosszabb szöveg, az évforduló magyarázatával. A másik két –kisebb- hasáb 230 cm magas. A hasábok egymáshoz képest úgy vannak elhelyezve, hogy 360°-os szög bármelyikéről egyenértékű térbeli látványt nyújtsanak. A látvány egyszerre láttat áttörtséget és határozott összetartozást. A térbeliség hangsúlyozása a Petőfi tér adottságaiból következő szerkesztési elv, hiszen „háttér” kialakítására ezen a helyszínen
nincsen lehetőség.

A hasábok sötétszürke zimbabwei gránitlapokból készültek, melyek felülete csiszolt, polírozott. A vésett feliratok a gránit világos szürke „tört” felületét mutatják, amely jól elkülönül a polírozott felületek határozott sötétszürke felületétől.

Az egyszerű geometriai formák; a hasábok egymáshoz való viszonya, mérete, léptéke megfelel a kezdeményezés szándékának: puritán, határozott és egyértelműen fegyelmezett.

A három hasábból álló kompozíció magának a „hármasság”-nak a szakrális jelentőségéből fakadóan önkéntelenül is utal szimbolikus mondanivalóra, üzenetre, de a kompozíció fizikai megfogalmazása ezt a szakrális/szimbolikus üzenetet csak jelzi, nem kívánja túlhangsúlyozni. A fizikai megformálás ezirányú hangsúlyosabbá tétele ellenkezne a reformáció puritán elveivel.

A feliratok választott betűtípusa: Janson SSK. A betűtípust a legendás református betűmetsző és nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós tervezte Amszterdamban az ezerhatszázas évek végén (és Janson néven lett közismert). A betűtípus az évforduló történetiségét hangsúlyozza.

Ozoray Imre

Prédikátor, időrendben az egyik első magyarországi reformátor. A magyar protestáns vallásos próza, egyben az egyik legelső fennmaradt magyar nyelvű protestáns hitvitázó irat szerzője. Valószínűleg 1510 körül született a Tolna vármegyei Ozorán, 1550 előtt ismeretlen helyen hunyt el. 1530-ban a korban a magyarországi diákok által nagyon kedvelt krakkói, 1531-ben a reformáció forráshelyén, a wittenbergi egyetemen tanult, így személyesen ismerhette a reformáció két kiemelkedő alakját, Luther Mártont és Melanchton Fülöpöt. Az 1540-es években Békés, Zaránd és Bihar vármegyék területén a Massai és a Nadányi
tekintélyes földbirtokos családok oltalmában hirdette a reformáció tanításait. Békésen volt lelkész. Egészen biztosan többször megfordult és prédikált is Gyulán. Ismert művének címe „Az Christusrul és az ő egyházárul, esmét Az Antichristusról és az ő
egyházárul” első kiadása 1546-ban Krakkóban jelent meg. Ebben nagyon határozottan és erősen bírálta a korabeli katolikus egyházat.

Szegedi Kis István

A magyar reformátorok első nemzedékéhez tartozó kiemelkedő tehetségű, tudós prédikátor és tanító, kitűnő szónok. Szegeden született 1505-ben, Ráckevén halt meg 1572-ben. A reformátorok közül legrészletesebben ismerjük életrajzát, melyet az ráckevei lelkészségben utóda, Skaricza Máté írt meg. Változatos, viszontagságos élete során hitelvei miatt négyszer űzték el működése
helyéről, kétszer vetették fogságba, megverték, kínozták, kifosztották. Alsó iskoláit szülővárosában, majd Lippán és Gyulán végezte. 1535-től a bécsi, 1537-től a krakkói egyetemen tanult, ugyanott segédtanári megbízást is kapott. 1543-ban iratkozott be
a wittenbergi egyetemre, ahol egy év múlva teológiai doktorátust szerzett. Luthernek és Melanchtonnak személyes tanítványa lett. Hazatérve Csanádon, majd 1546-ban Gyulán tanított az akkoriban jó hírű városi iskolában. Utóbb meghívásra Cegléden,
Temesvárott, Mezőtúron tanítóként működött. 1552-ben Békésen prédikátor. Utóbb a Dunántúlon Tolna mezővárosban lett rektortanító, 1554-től pedig a Baranya vármegyei Laskón lelkész. Addig a reformáció lutheri (evangélikus) irányát követte,
ezután csatlakozott az újonnan terjedő svájci irányhoz (református). Hamarosan a déldunántúli gyülekezetek vezetőjévé (szuperintendens) választották. Tisztségviselése okán őt tekintik a mai dunamelléki református egyházkerület első
püspökének. 1558-tól a Somogy vármegyei Kálmáncsán prédikátor. 1561-63- ban török rabságot szenvedett. Több gyülekezetben, így a gyulaiban is nyilvánosan imádkoztak érte. Szabadulását Mező Ferenc, akkor Gyulán élő gazdag kereskedő nagyobb összegű pénzadománya tette lehetővé. Szegedi Kis István élete hátralévő éveit ráckevei lelkészként töltötte. Halála után Svájcban adták ki latin nyelvű teológiai értekezéseit, amelyek nemzetközi elismertséget hoztak. Írt latin verseket és magyar nyelvű vallásos költeményeket, köztük énekeket is. A magyar reformátorok közül egyedül róla maradt fenn hiteles arckép. Gyulán 1936-tól utca viseli a nevét.

Valkai Kelemen

Énekszerző. Születésének és halálának helye és időpontja ismeretlen. Valószínűleg a Kraszna vármegyei (Alsó- vagy Magyar-) Valkóról származott. Apja, János talán a közeli Valkóvár uradalmának tisztségviselője lehetett. Valkai Kelemen 1536-ban a krakkói egyetemen tanult. 1559-1560- ban Gyula város főbírája. Egyetlen ránk maradt, huszonhárom négysoros strófából álló versét a magyar nyelvű vallásos költészet első emlékei között tartjuk számon. Az 1545-ben feltehetőleg Gyulán szerzett ének címe a reformáció egyik alapgondolatát hordozza: „Az Isten előtt való igazulásról hogy mindnyájan vétkeztönk, azért csak az Istennek irgalmasságától üdvözölhetünk”.

Balsaráti Vitus János

Orvos, teológus, a magyarországi orvostörténet neves alakja. 1529-ben a Csanád vármegyei Dombegyházán született. Apja, Lukács a
nagylaki vár kapitánya volt. A szülőket portyázó törökök elrabolták, a három hónapos csecsemő csodával határos módon menekült meg. Nagybátyja vette gondjaiba, Balsarát faluban nevelte föl (ma Bassarág-puszta Dombegyháza közelében). A nagylaki vár úrnője, Jaksics Péterné Vitus Jánost apja érdemeiért támogatta. A jó hírű gyulai iskolába íratták be. Később Erdődön, Nagybányán és Sárospatakon tanult. Patrónusai segítségével 1550-ben a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Melanchton kedves tanítványai közé tartozott. Természettudományos érdeklődése irányította a padovai egyetemre, ahol orvosdoktorrá képezte magát. 1560-ban a
sárospataki Perényi udvarba hívták haza orvosnak. Nagy tudásáról fiatal korától széles körben ismertté vált. Értékes orvostudományi kézirata sajnálatos módon elveszett. 1567-től Sárospatakon prédikátor és tanító, ott halt meg 1575-ben.

Patócsy Ferenc

Földbirtokos, 1542-től haláláig, 1552-ig a gyulai vár ura. A Patócsyak nemesi előnevük tanúsága szerint az Arad vármegyei Eperjes faluból származtak (ma puszta Békés megyében). Patócsy Miklós Czibak Imre nagyváradi katolikus püspök, korábbi gyulai földesúr rokonaként örökölte a gyulai várat és a hozzá tartozó jobbágyfalvakat. Utód nélkül halálozván el, tőle fivérére, Ferencre szállt. Míg Miklós a protestantizmushoz ellenségesen viszonyult, Ferenc határozottan pártfogolta. Erdélyben is számon tartott, széles körű befolyása révén, és úgy is, mint Békés, valamint Zaránd megye főispánja az ő föllépésével következett be döntő fordulat Gyulán és környékén a protestantizmus ügyében. Várkormányzósága alatt a végvári katonák, különösen tisztjeik nagy hányada már a reformáció híve volt. A török veszély növekedésével 1552-ben Patócsy Ferenc Ferdinánd király kezdeményezésére elcserélte a várbirtokot. Így lett Gyula királyi vár, hamarosan pedig a végvári rendszer része. Patócsy Ferenc nevét 1896-tól, majd hosszabb megszakítással 1991-től ismét, utca viseli a városban.

Massai Eulália

Massai Imre leánya, Mágocsy Gáspár felesége. Férje oldalán a protestantizmus, különösen a svájci irány terjedésének következetes támogatója előbb a Dél-Tiszántúlon, majd Felső-Magyarország középső és keleti vidékein. Az egyháztörténet őt is a „hit hősei” között említi. Könyvei ajánlásában Melius férje mellett név szerint neki is köszönetet mond a patronálásért.

Mágocsy Gáspár

1545-ben és 1549-1552 között gyulai várnagy, 1552-től 1559-ig várkapitány. Valószínűleg Gyulán született 1514-ben. 1586-ban Torna várában halt meg. A család a Baranya vármegyei Mágócsról származott. Gáspár apja, Mátyás 1514-től Gyulán alvárnagy, a Patócsyak hívei közé tartozott. Gáspár első felesége, Patócsy Anna, a második Massai Eulália volt. Korának egyik igen eredményes birtokszerzőjeként jelentős vagyonra tett szert. 1562 és 1579 között az egri várkapitány tisztét töltötte be, majd visszavonult Torna várába. Az 1540-es évektől haláláig a protestantizmust buzgón és kitartóan támogatta. 1560 körül lett a svájci irány híve és egyik kiemelkedő patrónusa. Unokaöccsét, Andrást még gyulai tartózkodása idején, a wittenbergi egyetemen taníttatta. A nála egy ideig menedéket nyert Szegedi Gergely, az első református lelkésznemzedék neves alakja, énekszerző, az ő tiszteletére is írt vallásos költeményt. Mágócsy Melius Juhász Péter debreceni prédikátor teológus könyveinek megjelenését támogatta. Meliust, a magyar református egyház megszervezőjét (1567), vezető tisztsége nyomán a tiszántúli református egyházkerület első püspökeként tartjuk számon. Mágocsy Gáspár és András legnagyobb tette volt, hogy kezdeményezték és elsőként kezdték patronálni Károli Gáspár és munkatársai bibliafordítását. A „Vizsolyi Biblia” néven számon tartott mű, a Szentírás első teljes magyar fordítását Vizsolyban eredetileg Mágocsy udvarházban nyomtatták. Megjelenését (1590) azonban egyik Mágócsy sem érte meg. Gáspár után nem sok idővel 1587-ben András is elhunyt. Egyenes ági leszármazottjuk nem lévén, jelentékeny vagyonukat oldalági rokonaik és azok családjai örökölték. András özvegyét, Alaghy Juditot Rákóczy Zsigmond, utóbb családjából az első erdélyi fejedelem, vette feleségül. A család utolsó férfitagja, az 1611-ben ugyancsak utód nélkül elhalt Mágocsy Ferenc özvegye, Dersffy Orsolya Esterházy Miklós, családja társadalmi és vagyoni fölemelője, későbbi nádor felesége lett. Mágocsy Gáspár nevét Gyulán 1896 óta utca örökíti meg.