Szeghalmon született, gimnáziumba Békéscsabán járt, majd Szegeden a Juhász Gyula Főiskolán szerzett magyar és technika szakos tanári diplomát. Előbb Füzesgyarmaton, utána Kétegyházán tanított, majd Gyulára költöztek, azóta itt tanít. Rendszerváltás után végezte el a hitoktatói szakot az akkor szolgáló lelkész, Nagy László ösztönzésére. Azóta hitoktatóként dolgozik. 26 éve gyülekezetünkbe jár. Férje katolikus. Egy lányuk van, aki gyülekezetünk tagja.

Hitben nevelkedtél?

Édesapám a Szeghalmi Református Gyülekezet gondnoka volt gyermekkoromban. Hitre ő nevelt, gondolkodó, nagy tudással bíró, mély hitű ember volt. Édesanyám szigorú kálvinista volt. Úgy érzem, végül mindkettőjükre hasonlítok, látom őket magamban. Abban az időben hittant az iskolában nem tanulhattam, a lelkészhez kellett járni külön. Végül a helyi gimnáziumba sem vettek fel, mert keresztyének voltunk. A párttitkár édesapámnak jelezte, hogyha felhagyunk a templomba járással, akkor felvesznek, és lesz jövőm. Édesapám kereken nemet mondott. Békéscsabán ismeretséggel helyeztek el, de még az is nehezen ment.

Aki ismer, tudja, hogy tanárnak lenni neked létforma, 83 évesen is tanítasz.

Nyugdíjba vonulásomkor majd bele betegedtem, hogy nem taníthatok.  Nyugdíj mellett a Magvető iskolában tanítottam magyart és napközis tanár voltam öt évig. Igazgató váltást követően átkerültem a Göndöcs Benedek Szakképző Iskolába, azóta is ott tanítok, hetente 22 órám van.

Mi motivál, hogy taníts?

Mikor belépek az iskola folyosójára úgy érzem, hogy kicseréltek, nagyon szeretek fiatalok között lenni. Mikor elkedvetlenedek, akkor még inkább beleadok mindent, az nem lehet, hogy ne sikerüljön valami. Nagyon jó érzés, mikor együtt imádkozunk a gyerekekkel, és a csengőszó sem érdekli őket, nem sietnek. Megkeresnek óraközi szünetben, beavatnak a bizalmunkba, kérnek, hogy imádkozzak értük egy-egy nehéz helyzetben. Ha csak egy kis mustármagnyi hitet is látok, már megérte!

Volt-e olyan időszak az életedben, ami nagyon megerősített a hitben?

Határozottan volt. 25 éve rákos beteg voltam, akkor is vezetett az Úr, egyszer sem fordult meg a fejemben, hogy meghalhatok, pedig sok szenvedésen mentem keresztül. Pár éve itt a templomkertben combnyaktörésem lett, ami után négyszer műtöttek. Itthon a kertben tanultam járni, amikor a szemem előtt megjelent egy rövid mondat, mintha papírra lett volna írva:”Veled vagyok!”. Ez azóta is kísér.

Dr. Molnár Katalin