A Magvető Református Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ne csak tudásban gyarapodjanak, hanem hitükben, Istennel való kapcsolatukban is erősödjenek. Református iskolaként szeretnénk, hogy Isten Igéje ne csupán egy-egy hittanóra része legyen, hanem áthassa iskolai életünk mindennapjait. Ezt a célt szolgálják reggeli áhítataink is. Hétfő reggelenként iskolánk diákjai és pedagógusai közösen gyűlnek össze a templomban. Jó úgy elkezdeni egy új hetet, hogy együtt csendesedünk el Isten előtt és kérjük Urunk áldását az előttünk álló feladatokra.
A hét további tanítási napjain „Napi útravaló” címmel ötperces reggeli áhítat hangzik el az iskola rádióján keresztül, amelyet Baráth Andrea intézményi lelkész tart.
Egy iskolai reggel nagyon mozgalmas. A gyermekek különböző otthoni helyzetekből, különböző érzésekkel és gondolatokkal érkeznek. Van, aki örömmel, más fáradtan, izgatottan vagy éppen valamilyen aggodalommal. A reggeli áhítat lehetőséget teremt arra, hogy mielőtt elkezdődnek az órák és a napi feladatok, megálljunk és lecsendesedjünk Isten előtt.
A Napi útravaló középpontjában mindig a Szentírás egy rövid igeszakasza áll. Az ehhez kapcsolódó néhány perces magyarázat a gyermekek élethelyzeteihez közel hozza Isten üzenetét. Bátorítást és útmutatást kapnak az előttük álló napra: hogyan lehetnek türelmesebbek egymással, mit tehetnek, amikor félnek vagy valami nem sikerül, hogyan tudnak megbocsátani, hálát adni, másokon segíteni, és mindenekelőtt hogyan bízhatják magukat Istenre.
Az áhítatoknak van egy másik, a gyermekek számára különösen érdekes sajátossága is. Minden reggel megtudhatnak valami érdekeset Isten teremtett világáról. Egy állat különleges tulajdonsága, egy növény, egy természeti jelenség vagy más érdekesség kapcsolódik az aznapi bibliai üzenethez. Így a gyermekek rácsodálkozhatnak a teremtett világ gazdagságára, miközben annak egy-egy jelensége az Ige üzenetének megértésében is segítségükre lesz.
Hisszük, hogy a református nevelés több, mint keresztyén ismeretek átadása. Arra szeretnénk segíteni a ránk bízott gyermekeket, hogy életük különböző helyzeteiben megtanuljanak Istenre figyelni, hozzá fordulni, az Ő Igéjéből útmutatást és bátorítást meríteni.
Kérjük gyülekezetünk tagjait, hogy imádságban is hordozzák iskolánk diákjait, pedagógusait és reggeli áhítatainkat.
Hogy a gyülekezet tagjai is bepillantást nyerhessenek abba, mit hallanak a gyermekek egy-egy reggelen, a következőkben írásban közöljük az egyik áhítatot.

A legjobb rejtekhely

„Megóv engem sátrában a veszedelem napján. Elrejt sátra mélyén, magas kősziklára helyez engem.” (Zsolt 27,5)

Van olyan helyed, ahová szeretsz elbújni? Talán az asztal alatt, az ágy mögött vagy egy kis kuckóban? Jó móka, ha van egy titkos helyünk. De nemcsak a kisebbeknek van szükségük ilyen helyre. Néha a nagyobbak is szeretnének elvonulni valahová, amikor elegük van mindenből és nyugalomra vágynak.
Az élővilágban számtalan állat készít rafinált rejtekhelyet magának, ám az egyik legkülönlegesebb mind közül a kókuszpolip, más néven: erezett polip. Valóságos mobil páncélként használja a tengerfenéken talált héjakat. Ez az intelligens nyolclábú az eldobott kókuszdió-héjakat és a nagyobb üres kagylókat gyűjti össze a víz alatt. Ha rátalál a tökéletes darabokra, megtisztítja és a karjai alatt cipelve sétál velük az óceán fenekén. Amikor pedig veszély közeleg vagy egy éhes ragadozó úszik el felette, a két kókuszpáncélt gyorsan magára zárja, mintha csak egy védőkapszulába bújna. Ebben a páncélgömbben, teljes biztonságban várja, amíg elül a veszély.
Ahogyan a kókuszpolipnak van egy biztos rejtekhelye a veszély idején, úgy mondja Dávid is: Isten az ő biztos rejtekhelye.
Ezt a zsoltárt az a Dávid írta, aki Isten segítségével legyőzte Góliátot, akinek sokszor kellett veszélyes és félelmetes helyzeteket átélnie. Mégis tudta, hogy bármi történjen vele, Istenhez mindig menekülhet, mert nála biztonságban van.
Isten nem azt ígéri, hogy soha nem lesz nehéz vagy ijesztő napunk. Lesz, amikor félünk, amikor valaki megbánt, amikor valami nem sikerül, vagy amikor nem tudjuk, mi fog történni. De Isten megerősít abban, hogy ezekben a helyzetekben sem hagy magunkra. Hozzá mindig odamehetünk, elmondhatjuk neki, mitől félünk, és kérhetjük a segítségét. Ő olyan biztos számunkra, mint egy erős szikla, amely akkor sem mozdul el, amikor körülötte vihar tombol. Isten az a búvóhely, ahol imádságban leteheted a terheidet, és ahol újra megnyugodhatsz.
Jézus is ezt az örömhírt hozta el nekünk, ezért mondja: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt 11,28)
Ha ma valami miatt aggódsz, vagy nehéz helyzetbe kerülsz, jusson eszedbe a kókuszpolip, és mondd magadban: „Isten az én biztos rejtekhelyem. Hozzá most is odamehetek.”
Ámen.
Imádság
Mennyei Atyánk! Köszönjük, hogy nálad mindig menedéket találunk, és nincs olyan nehéz nap, amikor magunkra hagynál minket. Kérünk, őrizz minket ma is, és segíts, hogy bátran Rád bízzuk minden félelmünket! Köszönjük, hogy Jézus Krisztusban megmutattad, mennyire szeretsz bennünket. Ámen.

Baráth Andrea
intézményi lelkész