„Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten.” (Zsolt 46,11)
A 2026-os esztendő az Imádság éve lesz a Magyarországi Református Egyház egész közösségében. A vezérige arra hív bennünket, hogy megálljunk, elcsendesedjünk, és újra felismerjük: életünk forrása és megtartója az élő Isten.
A hívő ember és a gyülekezet számára az imádság a Teremtővel, Gondviselővel és Krisztusban kegyelmes Istennel való kapcsolat legelemibb, mégis leghatalmasabb megtapasztalása. Az imádság az, ami lelassít bennünket a világ gyakran célt tévesztett forgatagában, és ráébreszt arra a mélységes és magasságos kapcsolatra, amelyben Isten megszólít, meghallgat és formál.
A keresztyén ember számára az imádság életszükséglet: az egyház lélegzése, ahogyan Karl Barth fogalmazott, „a szükséges lélegzetvétel egy formája, hogy élni tudjunk”.
Isten már a teremtéskor párbeszédbe kezdett az emberrel, ezért lényünkhöz tartozik, hogy imádságban, szüntelen élő kapcsolatban maradjunk a mennyei Atyával. Az imádság megerősít az Istentől kapott elhívásunkban és küldetésünkben, és hitvallóvá tesz bennünket az ő mindenek feletti hatalmáról – még a legnehezebb élethelyzetek közepette is.
Az Imádság évében országos és gyülekezeti szinten is számos lehetőség segít majd ebben az elcsendesedésben és megújulásban: imádságos és zenés estek, közösségi alkalmak, valamint egy elcsendesedésre hívó napló is kíséri az évet. Elkészült a tematikus év honlapja is, amely az imadsageve.reformatus.hu címen érhető el. Az oldalon – és a Református Egyház online felületein – filmek, olvasmányok, készülő podcast-sorozat, videók és cikkek segítenek az imádság mélyebb megélésében.
Gyülekezetünk is szeretne aktívan bekapcsolódni ebbe a lelki folyamatba. Az Imádság éve érinteni fogja istentiszteleti liturgiánkat, és tematikus, valamint rendhagyó alkalmakat is szervezünk, hogy együtt tapasztalhassuk meg az imádság erejét.
Bátorítunk minden testvért: merjünk megállni, elcsendesedni, és újra Isten felé fordulni! Engedjük, hogy az imádság formálja személyes életünket és gyülekezeti közösségünket, mert a csendben megszólaló Isten ma is életre hív bennünket.
