“Valaki egyszer azt mondta, hogy szerinte Isten azért apaként és fiúként mutatkozik be az embernek, mert ez a legsérültebb kapcsolat, amióta világ a világ.”

A Harmat Kiadó gondozásában jelent meg 2024-ben Bolyki László, zenész, publicista igehirdető, négygyermekes édesapa személyes hangvételű könyve, melynek mondanivalója könnyen utat talál legtöbbünk szívéhez, akik fiú gyermekek nevelésének áldásban részesülhettünk. Feltéve, ha hajlandóak vagyunk ennek szépségei mellett szembenézni az apaszereppel járó megkerülhetetlen  felelősségünkkel is. Hiszen a szerző megállapításai szerint a megfelelő apa-kép, illetve apai jelenlét hiányának lesújtó következményei nemcsak szűk családban, de szélesebb társadalmunkban is tetten érhetőek. E könyv megírását a szerző elmondása szerint sem a könyvpiacon tátongó piaci rés betöltése ihlette, sokkal inkább személyes megtapasztalása, valamint válaszkeresés arra, miként állítható helyre az a láncolat, ami saját édesapja családból való kilépésével megszakadni látszott.

A könyv hat fő fejezetét végigkíséri az életlánc fogalma, amely szerint az értékek megléte, generációkon való átadása és átvétele biztosítja, hogy képességeinktől vagy (ős)tehetségünktől függetlenül kimunkálja fiainkban az identitás szilárdságát, legyen szó egy világhírű szakácsról, zenészről vagy magáról a zsidó népről, melynek ereje sem önmagában rejlett, sokkal inkább abban, hogy “valamennyien arra építhettek, amit örökül kaptak és tetteik megalapozták az utánuk jövő generációk tetteit is”.

‘Az életlánc megszakadása’ fejezet taglalja a növekvő elapátlanodás okait, általa ütötte lelki sebeket, amely nem kizárólag az apák fizikai távollétéből következik, a hiány sokszor a testben jelenlévő, de lélekben kapcsolódni és odafordulni nem tudó apák esetében is tetten érhető, Philip Zimbardot idézve: “Harminc perc (heti: a szerző) apával töltött időre negyvennégy órányi képernyő előtt töltött idő jut. Akkor ki is neveli föl azt a fiút”? A jelenség kialakulásának társadalmi, ideológiai okai mellett a szerző rávilágít a probléma legfőbb forrására, mégpedig a férfiasság válságára, ami gátat szab annak, hogy a beavatatlan férfi betöltse rendeltetését a társadalomban, egyházban, házasságban és a gyermeknevelésben.

A szerző nem marad adós a bibliai értékeket tükröző megoldással. ‘A férfivá válás útja’ fejezetben Dávid példáján keresztül mutatja be ennek folyamatát: a fiút, aki “házi feladatának” teljesítése után képes az atyai örökség átvételére, a harcost, aki a szilárdság példaképeként, magát egy magasabb ügy szolgálatába kész állítani és azért kockázatot vállalni, a királyt, aki a hatalmával élve, de nem visszaélve képes biztonságot teremteni és hatással lenni, a szerelmest, aki a törvény betartása és betartatása mellett nincs híján ez élet szeretetének sem, valamint a prófétát, aki “képes a földi eseményeket az ég szemszögéből értelmezni”.

Az utolsó fejezet gyakorlati tanácsokkal szolgál arra nézve, hogy az említett receptet követve az értéklánc milyen módon állítható helyre és hogy sosem késő tenni az apák dolgát. A szerző szerint megéri, hiszen – az apafigura hiányának lesújtó következményeivel ellentétben – számos sikeres ember életútját vizsgálva egy dolog legtöbbször közös bennük, a szoros kapcsolat az édesapjukkal. Hasznos, élvezetes és hiánypótló olvasmány a könyv minden apaszerepre készülő és fiú gyermeket nevelő édesapa és nagyapa számára.

VT