Kertész Lajos 1925. november 2-án született Gyulán, elmondása szerint drámai körülmények között „kék halállal”, halottak napján a szentpálfalvai református temető melletti szolgálati lakásban. Édesapja id. Kertész Lajos református kántortanító volt, Gyula kulturális életének egyik fontos személyisége. Nagy Sándor lelkész tanácsára kamaszként részt vett a szárszói református találkozókon. Közelről hallhatta Németh Lászlót, Veres Pétert és társaikat, valamint a lelkészek és írók eszmecseréit. A gimnáziumot követően a debreceni egyetem hittudomány fakultásán és a zenedében kezdett el tanulni, majd a lelkészi oklevél megszerzése után felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol mások mellett Kodály Zoltán és Járdányi Pál tanította. Tanulmányai befejeztével a zongoraművészt a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongorafőszakos tanárává nevezték ki, később pedig a konzervatórium főtanszakának vezetésével is megbízták. 1982-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének lett a tanára, de a 70-es, 80-as években Japánban és Ausztriában is tanított. Első koncertje 1954-ben volt a Zeneakadémián, ahol Liszt Ferenc Haláltáncát adta elő. Több európai országban, valamint Japánban és az Egyesült Államokban is népszerűsítette a magyar zeneszerzők műveit, és évtizedeken keresztül járta az országot fiataloknak szóló ismeretterjesztő előadásaival. Alapító és tiszteletbeli tagja a Magyar Kodály Társaságnak, valamint tevékeny szerepet vállalt a Liszt Ferenc Társaságban. Mivel 1956-ban a Konzervatórium Forradalmi Bizottságának tagjaként kiállt a forradalom eszméje mellett, hanglemezei csak a rendszerváltozás után jelenhettek meg. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett művész több alkalommal tartott zenei estet Gyulán. Hitét sohasem tagadta meg, aktív gyülekezeti életet élt. Lelkészi diplomája és hitét megvallani mindig kész magatartása az érvényesülés számos kapuját bezárta előtte, de ebből a hátrányból ő erényt és ajándékot formált – mindenekelőtt zenei nevelő munkája és tanítványai javára.
Nyugdíjas éveiben lelkészi szolgálatokat is végzett, nagy öröm volt számára, amikor 2013-ban a gyulai református templomban hirdethette Isten igéjét.
2021-ben jelent meg a Tiszántúli Református Egyházkerület kiadásában a Légy hű mindhalálig című könyve, amely válogatást tartalmaz különféle alkalmi beszédeiből és írásaiból, megemlékezéseiből és prédikációiból.
Önmagáról így ír: „… Hű akartam maradni minden körülmények között Istenhez, hazához, ahhoz a szellemi, erkölcsi örökséghez, amelyet szüleimtől, tanítóimtól, tanáraimtól és attól a gyülekezeti közösségtől kaptam, amelybe beleszülettem.”
Földi életéből 2023. január 28-án szólította el az élet és halál ura, a mindenható Isten. Kertész Lajos hűségének példáját szeretnénk megőrizni és továbbadni, ezért születésének 99. évfordulóján 2024. november 2-án 14 órakor emléktáblát helyezzünk el a Magvető Református Általános Iskola Árpád utcai homlokzatán. Szeretettel hívjuk és várjuk gyülekezetünk tagjait. Továbbá várjuk mindazokat, akik szeretettel és tisztelettel emlékeznek Kertész Lajos református teológus, zongoraművész, konzervatóriumi és főiskolai tanár életére. Az emléktábla avatás után 15 órakor a VÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN Kassai István zongoraművész In memoriam Kertész Lajos emlékkoncertje.
