MENEDÉKEM!
Múló időm, Uram Teremtőm, csak forgács az időtelenből, a véges út, a földi pálya a teremtés hasadt szilánkja. Hogy is lehet, hogy e szilánkot jelenléteddel így megáldod? S a halandó emberi lelket hatalmaddal újjáteremted? Köszönöm, hogy hinni, remélni én is ide jöhettem: é l n i ! S földi időm, ha itt letelne, kaput nyitsz [...]
