„És zúgolódni kezdett…” (2) Hétszer olvasunk ebben a szakaszban a zúgolódásról. Mintha a régi élet szebb és jobb lett volna Egyiptomban, idegen földön, most meg a pusztában semmi sem jó. Amikor bizonytalanságban vagyunk és kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, tehetetlenségünkben zúgolódunk Isten és ember ellen egyaránt. De jó, hogy akad valaki, aki nem felejti el a szabadítást, aki bízik az Úrban, és a zúgolódókat is Isten elé hívja.

Imádkozzunk azokért, akik sok terhet viselnek és kimerültek, hogy legyen segítőtársuk.

Hálaáldozatként legyünk ezen a héten mi magunk segítségére annak, aki túlterhelt.

Református bibliaolvasó kalauz 2025.09.07.