1. Máté evangéliumát a Bibliaolvasó Kalauz javaslatára több hónapon át olvassuk. Ilyen hosszú idő alatt könnyen el lehet veszni a történések részleteiben. Mi a teljes kép? Mi a szervező ereje Máté evangéliumának?

Jogos az észrevétel, valóban aprózott az olvasás, ez talán zavaró is lehet. Mindezzel együtt érthető a döntés mögött meghúzódó koncepció: karácsony és húsvét között olvassuk el Máté evangéliumát. A kis egységekre bontott olvasás hátulütői azonban könnyen áthidalhatók. Biztatok minden bibliaolvasót arra, hogy akár egy szombat délután olvassa el az egészet a-tól z-ig. Ezt én is meg szoktam tenni egy-egy bibliai könyvvel. Az ilyen átolvasások sokszor kiadnak valamilyen összképet. Máté evangéliuma esetén ez az összkép talán nehezebben rajzolódik ki előttünk, mint mondjuk egy bibliai levél esetén. Ennek oka egyrészt, hogy minden évben olvasunk evangéliumot, sok vonatkozásban azok történetei gyerekkorunk óta velünk vannak, és nehezebben vesszük észre a főbb rendezőelveket: ismerjük a blokkokat, amelyekből felépülnek, ezért nehéz az eredeti írói szándékot felfedezni a könyvek mögött. Másrészt az evangélium egységes tanúságtétel. Máté evangéliuma egy adott irodalmi formába öntött mű, amelyen keresztül nemcsak Jézus szavait, a tanítványokat, a történéseket és a példázatokat ismerjük meg, hanem egy elénk tárt irodalmi alkotást. Adott volt egy emlékhalmaz, nevezhetjük ezt tradíciók gyűjteményének is, ezt a szerző irodalmi formába öntötte, miközben a gondolatmenet tekintetében egy másik irodalmi művet követett, és ahhoz képest helyezett el különböző hangsúlyokat. Máté evangéliumának kutatása teljes mértékben egyetért abban, hogy Máté a Márk evangéliuma által megrajzolt sémát követi. Ezt úgy kell elképzelni, mintha Márk evangéliuma lenne a ruhaszárító kötél, és arra különböző ruhadarabok kerülnek felcsipeszelésre. Visszakanyarodva a kérdésfelvetéshez, én azt gondolom, hogy Máté saját felfogásáról egy-egy sehol máshol nem olvasható rövid megjegyzés árul el a legtöbbet.

2. Melyik részletet emelné ki?

Nekem nagyon sokat jelent az, amit húsvét táján fogunk olvasni. Amikor Jézus meghal, a kereszthalál pillanatánál van egy nagyon különleges megjegyzés. Az, hogy a templom kárpitja meghasadt, Márknál is szerepel, de ehhez egyedül Máté fűzi hozzá: ekkor elhunyt szenteknek támadt fel a teste, bementek a szent városba és sokaknak megjelentek. Egyetlenegy megjegyzés, tartalmilag egészen megrázó, és nem szerepel máshol. Érdekes, hogy csak egyes keresztény körök érezték ennek a fantasztikus eseménynek a meglétét megörökítendőnek. Ha az egész Máté evangéliumát végig olvassuk, szem előtt tartva a mögötte levő zsidó hátteret, ráébredünk, hogy ez a mű tényleg egy adott közösséget szólított meg. Az evangélium nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy kifejezésre jusson: Jézus megjelenése Isten országának, vagy ezzel azonos értelmű kifejezéssel élve, a mennyek országának a megjelenését hozta el. Mire a könyv végére érek, és meglátom ezt a megjegyzést Jézus kereszthalálánál, ráébredek, hogy tényleg benne vagyunk abban a bizonyos másik korszakban. Itt tényleg valami új vette kezdetét. Máté mintha alá akarná húzni Jézus kereszthalálának következményét: feltámadt szentek jelennek meg sokaknak, tehát megalapozott a halottak feltámadásának reménysége! Azt gondolom, ez az egyik olyan hely, amiből kiderülhetnek írói szándékok, érdemes ezekre odafigyelni.

3. Ebben a jelentős megjegyzésben a szentek alatt kiket értünk?

Erről egy fél könyvtárat teleírtak. Valaki azt mondja, hogy izraelitákról van szó, akik nem voltak Jézus tanítványai – és ez az opció zavarba ejtő kérdéseket feszeget, mások szerint a szentek alatt az ószövetség nagyjait kell érteni. Vannak, akik az akkori időben nemrég elhunyt Jeruzsálem környéki halottakat értik ez alatt. És van az az álláspont is, amely szerint ne azt nézzük, hogy kik ezek, hanem azt, vajon mit akar Máté a saját hallgatóságának mondani. Személy szerint én ezen a vonalon haladok tovább.

4. Miért pont Máté az első az általunk használt Bibliában, kánonban?

Lehetne akár Márk is az első, mint a legrövidebb, és minden bizonnyal a legkorábbi evangélium, vagy Lukács, mert az a legolvasmányosabb, vagy János, aki így kezdi: kezdetben volt az Ige. A bibliai könyveknek a kánoni sorrendje sohasem véletlenszerű, mindig van mögötte egy nagyon szilárd teológiai döntés, és ez már az ószövetségi könyveken is meglátszik. Ott van például Ruth könyve. Az általunk használt kánonban a Bírák könyve és a Sámuel első könyve között helyezkedik el, míg a héber kánonban a Példabeszédek könyve után. Miért? Mindig van mögötte logika. A Példabeszédek könyvének utolsó fejezete a derék asszony dicsérete arról, hogyan tesz meg mindent a nő a családért, háza jólétéért. Ruth könyve mintha egy erről szóló történet lenne, tehát felfogható a „derék asszony” gyakorlati példájaként. Ugyanakkor az általunk használt kánon szerinti felosztás is logikus: Ruth könyve a bírák bíráskodására tett megjegyzéssel kezdődik, ami indokolja a Bírák könyve utáni elhelyezést. Van tehát belső logika a könyvek sorrendjében, és Máté evangéliuma esetében is találunk ilyet. Nemzetségtáblázattal kezdődik, ami visszamegy Mózes első könyvének nagyjaihoz, és felépítése követi a hagyományos zsidó logikát. Egy pontban azonban eltér az általában megszokottól: ebben a nemzetségtáblázatban nők is említésre kerülnek. Az egész evangéliumban ez már egy izgalmas felütés. Nők az elején, a végén pedig feltámadt szentek. Ez akkoriban megdöbbentő, már-már megbotránkoztató jelenség lehetett.

5. Mit tart a legnehezebben érthető résznek Máté evangéliumában?

Azt hiszem, Máté evangéliumában a sok példázat nagyon különleges, ezen belül van egy külön anyag. Olyan példázatok, amelyek csak Máténál olvashatók. Képszerű példázatokról van szó, de ezek nem feltétlenül egy irányba mutatnak. Vannak példázatok, amelyek úgy szólnak az Isten országáról, hogy az emberileg felfoghatatlan dimenzióit szeretnék megmutatni, annak nyitottságát, és ott van például a tíz szűz példázata, ami egészen zavarba ejtő: miért nem mehetnek be? A példázatok között a szőlőmunkások példázata is megdöbbentő. Ez is csak Máténál olvasható. Mindenki ugyanannyi bért kap munkájáért a nap végén, függetlenül attól, hány órán át dolgozott. És ez is az Isten országáról szól. A tíz szűznél a kint maradás jelenik meg, nem mindenki mehet be, itt viszont, aki utolsóként jött, ugyanazt a fizetséget kapja, mint az első, aki egész nap fáradozott. Látszólag ellentétes felfogás, olyan, mintha Isten fejtetőre állítaná az emberi logikát! De ne onnan nézzük, hogy miért nem differenciálja a jutalmat az Úr, hanem tanuljuk meg másképp szemlélni mindezt: létezik a tékozló fizetség, és Isten a saját ajándékait úgy szórja szét, ahogy akarja, még ha az értelmetlen pazarlásnak is tűnik.

6. Ha valaki először veszi kézbe Máté evangéliumát, hogyan kezdje?

Türelmesen. Vegye adottnak, hogy lesznek benne belső feszültségek, mint például az Isten országáról szóló példázatoknál. Készüljön fel arra, hogy időnként célszerű visszalapozgatni a kereszthivatkozások alapján az ószövetségi szakaszokra. Készüljön fel egy nagyon jó olvasási élményre. Ez egy jó könyv! Logikusan építkező. Próbálja megtalálni benne a nagy fordulópontokat. Az evangélium célja, hogy megmozdítson valamit az olvasóban. A hit húrjait megpendítse, és ha valaki tényleg figyelmesen végigolvassa Máté evangéliumát, előrébb jut a hit útján is. Ezért fontos, hogy olvassuk végig, és ne csak egy-egy fordulatra, aranymondásnak kiváló mondatra figyeljünk fel.

7. Milyen háttéranyagot javasol – természetesen az Iránytűn felül?

Van egy-egy nagyon jó kiadvány. Igen jónak tartom az új magyarázatos Bibliát, ami a Kálvin Kiadó és a Bibliatársulat kiadásában látott napvilágot. Drága kiadványról van szó. Javaslom a mindenki számára online formában ingyenesen elérhető Keresztény Bibliai Lexikont, ahol könnyen utána olvashatunk a helyszíneknek, fogalmaknak, szereplőknek.

8. Megosztana néhány gondolatot a saját igeolvasási szokásáról?

Reggel ezzel kezdek. Ez úgy néz ki, hogy felébredek, elvánszorgok a konyhába a kávéfőzőig, felteszem a kávét. Miközben megiszom, először az újszövetségi, utána ószövetségi javasolt igeszakaszt olvasom el. Aztán a munkámból is adódóan egész nap a Biblia körül forgok, de az egyházunk vezérfonala szerinti napi igével kezdek minden nap. Ehhez az is hozzátartozik, hogy szigorúan nyomtatott Kalauzt és nyomtatott Bibliát használok. A Kalauzok 1992-től kezdve sorakoznak a polcon, így pontosan tudom, mikor olvastunk a Kalauz szerint egy adott bibliai könyvet. Kegyességi bibliaolvasásomhoz általában a Károli Bibliát használom. Ez a napindító bibliaolvasás sok éve meghatározó a számomra.

9. Ha valaki egész nap a Szentírással foglalkozik, más-e amikor tanárként nyúl a szöveghez, mint amikor a kávé felett olvassa? Hol érnek össze ezek a szerepek?

Ezek úgy érnek össze bennem, hogy reggel impulzusként mindig jön egy-egy hangsúly az igeolvasás során, és ez vissza szokott napközben köszönni. Persze teljesen más, amikor tanítom ezeket a bibliai könyveket, vagy vizsgálom a különböző teológiai kérdéseket. Nekem tanári alapelvem, hogy sok mindent hajlandó vagyok nagyvonalúan kezelni, például különböző kutatók forradalminak kikiáltott teológiai elméleteit. Amiből viszont nem engedek, az a Szentírás tartalmi ismerete. Szerencsésnek érzem magam, hogy ezzel is napi szinten foglalkozhatok. Nem sok embernek adatik meg, hogy hivatásszerűen foglalkozhat a Bibliával. Nagy ajándéka ez az Úristennek az én életemben.

Grafika: Mikáczó Kamilla
Interjút készítette: Bogyó Zsófia

Az interjút elolvashatják a ttre.hu honlapon, ahol további érdekes és értékes tartalmakat találnak!